Rizs. 14.2. A fékrendszer elemeinek kölcsönhatási sémája: 1 - szivattyú; 2 – BTCS szelep; 3 - első kerék; 4 - hátsó kerék; 5 - hátsó kerék; 6 - első kerék; 7 - hidraulikus bemeneti szelepek
A fő fékhenger a vákuumfékrásegítővel együtt a motortérben található. 1996 óta a vákuumfékrásegítő átmérője 229 mm-re nőtt (203 mm helyett), az erősítés 4-ről 4,5-re nőtt. A fő fékhenger átmérőjét is megnövelték. A dugattyúk összenyomják a fő fékhengerben lévő fékfolyadékot, a fékrendszerben keletkező hidraulikus nyomást csővezetékeken és tömlőkön keresztül továbbítják mind a négy kerék féknyeregébe (rizs. 14.2). Az első féknyergekben dugattyúk nyomják a fékbetéteket a féktárcsákhoz. A hátsó kerekekben a kerékfékhengerek dugattyúi a fékpofákat a fékdobokhoz nyomják.
A rögzítőfék a kábeleken keresztül hat a hátsó kerekek fékmechanizmusaira, a régebbi modellekhez képest hatékonyabb és kevesebb erőfeszítést igényel. A modern Fiesta modellekben a rögzítőfék az autó belsejében van beállítva, ami többek között jelentősen csökkenti a karbantartási költségeket.
A Fiesta önbeálló tárcsa- és dobfékekkel rendelkezik, a hátsó tengelyen drága állítómechanizmussal.
A fékrendszer legfontosabb elemei
Fékrendszer két fékkörrel.
Az autó működő fékrendszerrel van felszerelve, az áramkörök átlós elválasztásával, pl. mindegyik áramkör fékezést biztosít az első és az átlósan elhelyezett hátsó keréknek. Ha az egyik áramkör meghibásodik, a második kört használják az autó megfelelő hatékonyságú leállítására.
Fő fékhenger.
A fékerőt hidraulikus nyomássá alakítja. A fékpedál felengedésekor a fékrendszerben lévő nyomás gyorsan csökken.
Vákuumos fékrásegítő.
A vákuumfékrásegítő akár 60%-kal csökkenti a fékpedál lenyomására kifejtett erőt, ezáltal megkönnyíti a vezetést. A vákuumfékrásegítő működési elve a szívócsőben vagy vákuumszivattyú által létrehozott vákuum használatán alapul (dízelmotoros járműveken). Fékezéskor a főfékhenger rúdjához csatlakoztatott membrán reagál a légköri levegő nyomása és a szívócső nyomása közötti különbségre.
Kerék fékhenger.
A fékfolyadék nyomása a kerékfékhengerben akár 120 bar is lehet. A kerék hidraulikus henger dugattyúi továbbítják az erőt a tárcsa- vagy dobfékbetétek felé.
MŰSZAKI SZÓTÁR
Fékek
Első fékek
Féktárcsa.
Szinkronban forog a tengelyagyval, és eltávolítja a fékezés során a súrlódásból származó hőt.
Tolómérő.
Rizs. 14.3. Az elülső kerék fékmechanizmusa: 1 – féktárcsa; 2 - vezető fékpofák; 3 - támogatás
Egy acél féktárcsa szabadon forog a kerékkel, és a féknyereg mindkét oldalon eltakarja a tárcsát (rizs. 14.3). A fékpedál lenyomásakor a féknyereg dugattyúja a fékbetéteket a féktárcsához nyomja - a köztük lévő súrlódás miatt az autó fékezett.
Fékezés során a mozgási energia a súrlódás hatására hőenergiává alakul, amelyet a féktárcsa és a féknyereg eltávolít a súrlódási zónából. Mivel a hőátadás egy féknyereg hengeren keresztül történik, a fékfolyadék nem nagyon melegszik fel.
A fékpedál lenyomása.
Amikor lenyomja a fékpedált, a pedálhoz csatlakoztatott rúd megnyomja a főfékhengerben egymás mögött elhelyezkedő két dugattyút. A dugattyúk összenyomják a főfékhengerben lévő fékfolyadékot, az így létrejövő hidraulikus nyomás csővezetékeken és tömlőkön keresztül jut el mind a négy kerék féknyeregébe. A féknyergekben a dugattyúk a féktárcsákhoz nyomják a fékbetéteket, amitől a jármű lefékeződik.
A fékpedál elengedése.
A nyomás a hidraulikus rendszerben azonnal csökken, és a féknyereg dugattyúja a fékbetétekkel együtt eltávolodik a féktárcsától. A fékbetétek és a tárcsa között rés keletkezik, a féktárcsa szabadon forogni kezd, és a fékezési folyamat leáll.
Hátsó fékek
Dobfékek.
Rizs. 14.4. A hátsó kerék fékmechanizmusa: 1 – a kerékfékhenger; 2 - fékpofa; 3 - az agy tengelye; 4 - rögzítőfék kábel; 5 - fékdob
A Fiesta hátsó tengelyén egyszeres működésű fékek találhatók, amelyek két félkör alakú fékbetétből állnak (rizs. 14.4). Első fékbetét vastagsága (bejövő fékbetét) több, mint a hát vastagsága (benyomható fékbetét). A kétdugattyús kerékfékhenger mindkét fékbetétet a fékdobokhoz nyomja. Ugyanakkor a kerékfékhengerrel ellentétes oldalon található tartócsapra vannak felszerelve. A csap a hátsó fékvédőhöz van szegecselve.
MŰSZAKI SZÓTÁR
Blokkolásgátló fékrendszer
ABS vezérlőegység.
Rizs. 14.5. A blokkolásgátló fékrendszer elemeinek elhelyezkedése az autón: 1 - vákuumfékrásegítő; 2 - tartály fékfolyadékkal; 3 - a fő fékhenger; 4 - első féknyereg; 5 – elektrohidraulikus blokk; 6 - elektromos áramkör, amely összeköti a kerékfordulatszám-érzékelőket az elektrohidraulikus egységgel; 7 – a fékek hidraulikus meghajtásának csővezetékei
Folyamatosan feldolgozza az érzékelőktől kapott információkat a jármű kerekeinek sebességéről, és összehasonlítja a programozott értékekkel (rizs. 14.5). A sebességértékek eltérése esetén, amely egy vagy több kerék blokkolásának közvetlen veszélyét jelzi, a vezérlőegység aktiválja a hidraulikus egységet - a fékfolyadék nyomása a blokkoló keréken csökken, amíg az ismét szinkronban nem kezd forogni a többi kerékkel. Ez a nyomásváltozási ciklus ezredmásodpercek alatt megy végbe. A vezérlőegység a jelfeldolgozás és az azt követő szelepvezérlés mellett diagnosztikai funkciót is ellát. Ellenőrzi és regisztrálja az elektromos áramkörök vagy a blokkolásgátló fékrendszer elemeinek hibáit, a jármű fedélzeti hálózatának üzemi feszültségét, figyelmeztetve a vezetőt a műszercsoportban lévő figyelmeztető lámpával.
Elektrohidraulikus blokk.
Egy elektromos szivattyúból és egy mágnesszelepes szelepblokkból áll. A fékpedál lenyomásakor a főfékhenger dugattyúi a fékfolyadékot a szeleptömbön keresztül a kerékfékekhez kényszerítik. Ebben az esetben a szelepblokk szabályozza a nyomást a fékkörökben, amelyek átlósan összekötik az első kereket a hátsó kerékkel. Ha az ABS rendszer aktiválva van, a vezérlőegység jelet ad a nyomás csökkentésére, és a fékfolyadék közvetlenül a szelepblokkból kerül a fékfolyadék-tartályba. Ha a féknyomást ismét növelni kell, a fékfolyadék a tartályból egy hidraulikus szivattyún keresztül közvetlenül a megfelelő fékhidraulika körbe kerül. A szivattyú működése a fékpedál enyhe lüktetésén látható. A fékezés és a kerék szabadpörgése nagyon gyors, és addig tart, amíg a jármű meg nem áll, vagy amíg el nem engedik a fékpedált.
Keréksebesség érzékelő.
A sebességérzékelők, minden kerékhez egy-egy, mérik a kerék fordulatszámát, és jeleik alapján az elektronikus vezérlőegység kiszámítja a jármű sebességének megközelítőleg megfelelő átlagsebességet. Az egyes kerekek forgási sebességének az átlagos számított sebességgel történő összehasonlításával az elektronikus egység meghatározza az egyes kerék csúszási állapotát, és ezáltal meghatározza, hogy melyik kerék van előreteszelő állapotban.
Rizs. 14.6. Az első kerék ABS-érzékelő elhelyezkedése: 1 – ABS-érzékelő; 2 – a mérőeszköz rögzítőcsavarja; 3 - fogazott rotor
Rizs. 14.7. A hátsó kerék ABS-érzékelőjének elhelyezkedése: 1 – ABS-érzékelő; 2 – a mérőeszköz rögzítőcsavarja; 3 – lyuk az érzékelő felszereléséhez; 4 - fékdob
A mágneses armatúrából és tekercsből álló fordulatszám-érzékelő a kerékkel együtt forgó fogaskerék rotortól kis távolságra van felszerelve (rizs. 14,6, 14,7). A forgórész minden egyes foga az érzékelő mellett elhaladva rövid feszültségimpulzust indukál benne. Így az érzékelő váltakozó feszültséget állít elő, amelynek frekvenciája a kerék fordulatszámának megfelelően nő vagy csökken, és továbbítja a vezérlőegységnek.
Hosszirányú gyorsulás érzékelő.
Két dugattyús kapcsolóból áll, amelyek az autó középkonzolja alá vannak szerelve. Normál vezetés és enyhe gyorsítás vagy fékezés közben nem működnek. Amint a vezérlőegységben programozott fékezési vagy gyorsítási paramétereket túllépik, az érzékelők megfelelő jelet küldenek a vezérlőegységnek.
Hibák az ABS-es fékrendszerben.
Az ABS visszajelző lámpa a műszercsoportban a gyújtás ráadása után kigyullad, és a motor beindítása után 2 másodperccel kialszik. Ha a jelzőlámpa folyamatosan ég, az ABS hibás. Ha az ABS rendszer hibás, a fékek továbbra is használhatók, és úgy működnek, mintha nem lennének felszerelve ABS-sel. A probléma megoldásához forduljon az autójavítóhoz. Mindenesetre ellenőrizni kell a csatlakozók vezérlőegységhez és a keréksebesség-érzékelőkhöz való csatlakoztatásának megbízhatóságát.
Látogatói megjegyzések